Vas vármegye: Az Alpokalja és a történelmi várak kincsei

Vas vármegye, Nyugat-Magyarország kapujában, az Alpokalja lankáin, a Rába és a Répce folyók mentén fekszik, ahol a természet, a történelem és a kulturális örökség lenyűgöző egységet alkot. A 3336 km²-es terület, amely az ország 3,6%-át teszi ki, változatos látnivalókat kínál a Kőszegi-hegység erdeitől a szombathelyi római korig. Szombathely, az ókori Savaria modern utódja, Kőszeg középkori bája, az Őrség hagyományőrző falvai és a Szentgotthárdi apátság mind olyan élményeket ígérnek, amelyek az utazók szívét megdobogtatják. Ez a cikk részletesen bemutatja, miért érdemes felfedezni Vas vármegyét, hogyan juthatsz el ide, mit láthatsz, és mikor a legjobb idelátogatni.

Vas vármegye térkép




Ingyenes térképkód generáló

Földrajzi adottságok

Vas vármegye, a Dunántúl nyugati peremén, a Nyugat-dunántúli régió részeként, Ausztria és Szlovénia szomszédságában terül el, geopolitikai helyzete és természeti változatossága révén az ország egyik legkülönlegesebb vidéke. Keleten Győr-Moson-Sopron, északkeleten Veszprém, délen Zala vármegyék határolják. Kis kiterjedése ellenére – kelet–nyugati irányban 90 km, észak–déli irányban 80 km – a vármegye tájai a szubalpin hegyektől a síkvidéki teraszokig lenyűgöző sokszínűséget mutatnak.

A vármegye felszínét a Nyugat-magyarországi peremvidék nagytáj részeként öt középtáj – az Alpokalja, a Sopron–Vasi síkság, a Kemeneshát, a Marcal-medence és a Zalai-dombság – kistájai, mint a Kőszegi-hegység, a Répce-sík, a Felső-Kemeneshát vagy a Kerka-vidék, mozaikszerűen tagolják. Az Alpokalja, a Kőszegi-hegységgel, az Alpok legkeletibb nyúlványaként kristályos kőzetekből épül fel, a Dunántúl legmagasabb pontja, az Írottkő (882 m) itt emelkedik. A hegység peremén kavicsteraszok és hegylábfelszínek simulnak a tájba. A Sopron–Vasi síkság a Rába völgyével és teraszos síkjaival, mint a Gyöngyös-sík, a vármegye középső részét uralja. A Kemeneshát szelíd dombságai a Rába hordalékkúpjain alakultak ki, míg a Marcal-medence alacsony, sík felszínei a keleti peremet, a Zalai-dombság pedig a délnyugati, völgyekkel szabdalt dombvidéket formálják.

Vas éghajlata mérsékelt övi, a nyugati területek csapadékosabbak, az évi 600–750 mm csapadékkal, míg a keleti síkságok kontinentálisabbak, kevesebb csapadékkal. Az évi középhőmérséklet a síkvidéken 10 °C, a hegyvidéken 8 °C, a napsütéses órák száma 1900 körül mozog. A vízrajz a Rába 140 km-es szakaszához kötődik, amely a vármegye legnagyobb vízfolyása, baloldali mellékfolyói – a Pinka, a Sorok, a Gyöngyös és a Répce – gazdag vízhálózatot alkotnak. A Kemeneshát vizeit a Csörnöc-Herpenyő és a Marcal, a délnyugati részeket a Zala és a Kerka gyűjti össze. A pozitív vízmérleg és a nagy vízfolyássűrűség a középhegységi és dombsági területeken kedvező lefolyást biztosít, a síkvidéken jelentős felszín alatti vízkészletek – különösen termálvizek – találhatók, amelyek Bük, Sárvár és Szombathely fürdőit táplálják, magas ásványianyag-tartalmukkal a gyógy- és idegenforgalom alapjait képezve.

A talajviszonyok sokszínűek, a Kőszegi-hegységben barna erdőtalajok, a Sopron–Vasi síkságon öntéstalajok, a Kemenesháton löszös és agyagos talajok dominálnak, a változatos domborzat és éghajlat miatt a talajképződés mozaikos. A vármegye erdősültsége magas, különösen az Alpokalján és az Őrségben, ahol tölgyesek, bükkösök és vegyes erdők borítják a tájat, szarvast, őzet és vaddisznót rejtve. A mezőgazdaság a síkságokon gabona- és zöldségtermesztéssel, a dombságokon szőlő- és gyümölcstermesztéssel virágzik, a Kemeneshát és a Vas-hegy borai híresek.

A természeti értékeket az Őrségi Nemzeti Park, amely a vármegye háromnegyedét foglalja magában, a Fertő–Hanság Nemzeti Park 321 hektáros része, valamint a Kőszegi és Ság-hegyi tájvédelmi körzetek őrzik. A Kámoni, Sárvári, Szelestei és Jeli arborétumok, a Körmendi kastélypark és a kőszegi tőzegmohás láp kiemelkedő jelentőségűek, a Natura 2000 területek az Írottkő Natúrpark és az Őrség–Raáb–Goricko Natúrpark értékeit védik. A Kemenesalja bazaltkúpjai és a Marcal-medence vizes élőhelyei az ökoturizmus kincsei.

Vas vármegye földrajzi adottságai a Kőszegi-hegység szubalpin csúcsaitól a Rába teraszos síkjain át a Kemeneshát szelíd dombjaiig, gazdag vízrajzával és termálvizeivel olyan tájat alkotnak, ahol a természet, a mezőgazdaság és a turizmus harmóniában él, a látogatókat pedig az Őrség szeres falvai és a Kőszegi-hegység zöld ösvényei ragadják magával.

Történelmi utazás Vas vármegyében

Őskortól a római korig

Vas vármegye területén már az őskorban is éltek emberek, amit a Kőszegi-hegységben és a Rába mentén talált leletek, például kőeszközök bizonyítanak. A római korban a vidék Pannonia provincia része volt, Savaria (Szombathely) pedig a Borostyánút fontos állomása és a provincia vallási központja volt. A Savaria Múzeum és az Iseum Savariense római templom maradványai máig láthatóak.

Középkor és a végvárak

A középkorban Kőszeg és Szombathely a Magyar Királyság nyugati védvonalának kulcsfontosságú városai voltak. A Kőszegi vár és a Juricsics-vár a 13. században épültek, stratégiai szerepet játszva. A török hódoltság (16–17. század) alatt Kőszeg híres ostroma (1532), amikor Jurisics Miklós kapitány visszaverte a törököket, a magyar történelem egyik dicső fejezete. A vármegye részben oszmán uralom alá került, de a végvárak ellenálltak.

18–19. század: Fellendülés és sváb örökség

A török kiűzése után a vármegye a Habsburg-uralom alatt újjáépült, sváb betelepülések színesítették a lakosságot, különösen az Őrség és Szentgotthárd környékén. A 18. században a Szentgotthárdi ciszterci apátság barokk pompája a vallási és kulturális élet központja lett. A 19. században Szombathely a vasút kiépítésével gazdasági és kulturális fellegvár lett, míg az Őrség megőrizte hagyományos falusi szerkezetét.

20. század: Ipar és turizmus

A 20. században Szombathely modern várossá nőtte ki magát, Kőszeg és az Őrség pedig a turizmus fellegvára lett. Az Őrségi Nemzeti Park 2002-es létrehozása a természetvédelem szimbóluma, a vármegye pedig a nyugati határ közelségének köszönhetően Ausztria és Szlovénia látogatóit is vonzza. Vas vármegye ma is a történelem és a természet szerelmeseinek paradicsoma.

Látnivalók: Történelem, természet és kultúra

Szombathely: Savaria örököse

Szombathely, a vármegye székhelye, Magyarország egyik legrégebbi városa, római örökséggel és pezsgő kulturális élettel. Az Iseum Savariense, Isis istennő római templomának rekonstrukciója, a Savaria Múzeummal együtt a római kort idézi. A Szombathelyi Székesegyház, barokk építészetével, a város szimbóluma, a Képtár pedig kortárs művészeti kiállításokkal vár. A Fő tér és a Berzsenyi tér barokk és szecessziós épületei sétára csábítanak, a Kámoni Arborétum ritka növényfajokkal és csendes ösvényekkel kínál kikapcsolódást. A Savaria Karnevál (augusztus) történelmi felvonulásokkal és koncertekkel színesíti a nyarat.

Kőszeg: A középkori gyöngyszem

Kőszeg, a Kőszegi-hegység lábánál, középkori bájával és történelmi várával vonzza a látogatókat. A Juricsics-vár a 1532-es ostrom emlékét őrzi, ma múzeumként működik, hadtörténeti kiállításokkal. A Fő tér és a Jézus Szíve-templom gótikus tornya a város ikonikus látnivalói. A Kőszegi Chernel-kert Arborétum és a Hétforrás túrázásra csábít, a Kőszegi-hegység pedig kerékpáros és gyalogos útvonalakkal vár. A Kőszegi Szüreti Fesztivál (szeptember) a helyi borokat és szőlőtermesztést ünnepli. A Zwinger és a városfal maradványai a középkori hangulatot idézik.

Őrség: A hagyományőrző falvak

Az Őrségi Nemzeti Park a hagyományos szeres települések, például Őriszentpéter, Szalafő és Velemér otthona, ahol a palóc és sváb örökség elevenedik meg. A Szalafői Pityerszer szabadtéri skanzen a 19. századi őrségi életet mutatja be, működő kemencékkel. A Veleméri Árpád-kori templom 13. századi freskóival lenyűgöző, a Pankaszi harangláb az Őrség szimbóluma. Az Őrségi Tökfesztivál (október) a helyi gasztronómiát, különösen a tökös ételeket ünnepli. A Hármashatár Tanösvény a magyar–osztrák–szlovén határt köti össze, pazar kilátással.

Szentgotthárd: A barokk és a Rába völgye

Szentgotthárd, a Rába partján, barokk építészetével és ipari örökségével csábít. A Szentgotthárdi ciszterci apátság és temploma a 18. századi barokk pompa remeke, a Pável Ágoston Múzeum a helyi sváb és szlovén hagyományokat mutatja be. A Hársas-tó és a Rába-part kenuzásra és horgászatra alkalmas, a Szentgotthárdi Termálfürdő családbarát kikapcsolódást kínál. A Szentgotthárdi Történelmi Napok (július) a 1664-es szentgotthárdi csatát idézik fel, amely a törökök elleni győzelem helyszíne volt.

Egyedi látnivalók

Gasztronómiai kalandozások

Vas vármegye gasztronómiája a magyar, sváb, szlovén és őrségi konyha keveredéséből született. A tökös-mákos rétes, az Őrség specialitása, tökpürével és mákkal töltve, a helyi piacokon kóstolható. A vadmálé, egy savanyú káposztás leves füstölt hússal, a sváb és őrségi csárdák kedvence. A Rába-parti halételek, mint a sült ponty vagy a halászlé, frissen fogott halakból készülnek. A helyi vadételek, mint a szarvaspörkölt vagy a vaddisznósült, a Kőszegi-hegység vadászati hagyományait tükrözik. A kőszegi borok, például a kékfrankos, és a szentgotthárdi kézműves sörök tökéletes kísérői a fogásoknak. Szombathelyen a Fórum Étterem fine dining élményt kínál, Kőszegen a Tóth Pince hagyományos ételekkel és borokkal vár.

Utazási útvonalak és megközelítés

Autópályák és főutak

Vas vármegye az M86-os és M8-as gyorsforgalmi utakon keresztül megközelíthető Budapestről (Szombathely kb. 240 km, 2,5 óra; Kőszeg kb. 260 km, 3 óra). A 86-os, 87-es és 89-es főutak összekötik Szombathelyet, Kőszeget, Szentgotthárdot és Sárvárt. Az autópálya-matricát érdemes előre megvásárolni online.

Ajánlott útvonalak

  1. Szombathely és Ják: Kezdj Szombathelyen az Iseummal és a Székesegyházzal, majd irány Ják a román stílusú templomhoz. Folytasd Sárváron a Nádasdy-várral. Az M86-os és 86-os főút ideális.
  2. Kőszeg és az Őrség: Indulj Kőszegből a Jurisics-várral és a Fő térrel, majd látogass el Őriszentpéterre a Pityerszer skanzenhez. Zárd Veleméren az Árpád-kori templomnál. A 87-es főút mentén navigálhatsz.
  3. Szentgotthárd és a Rába: Kezdj Szentgotthárdon az apátsággal és a Termálfürdővel, majd irány a Hársas-tó kenuzásra. Folytasd Körmenden a Batthyány-kastéllyal. A 8-as főút alkalmas.

Tömegközlekedés

Szombathely, Kőszeg és Sárvár vasútállomásai a MÁV Budapest–Szombathely vonalán fekszenek, gyors összeköttetést biztosítva. Szentgotthárd, Őriszentpéter és a kisebb települések buszokkal érhetők el a Volánbusz járataival. A menetrendeket érdemes előre ellenőrizni.

Szezonális ajánlások

Tavasz (március–május)

A tavasz a Kőszegi-hegység és az Őrség túráinak ideje, amikor a virágzó erdők és a Rába-part lenyűgöző. A Szombathelyi Tavaszi Fesztivál kulturális programokkal vár, a Kőszegi Chernel-kert Arborétum virágzó növényeivel csábít. Az Őrség tanösvényei már járhatók.

Nyár (június–augusztus)

A nyár a fesztiválok és vízparti pihenés időszaka. A Savaria Karnevál (augusztus) történelmi felvonulásokkal, a Szentgotthárdi Történelmi Napok (július) csatabemutatókkal várnak. A Sárvári Gyógyfürdő és a Rába-parti strandok hűsítő élményt nyújtanak.

Ősz (szeptember–november)

Az ősz a szüret és a természet színeinek ideje. A Kőszegi Szüreti Fesztivál (szeptember) a borokat, az Őrségi Tökfesztivál (október) a tökös ételeket ünnepli. A Kőszegi-hegység őszi panorámája és az Őrség túrái lenyűgözőek.

Tél (december–február)

A tél csendesebb, de a karácsonyi vásárok Szombathelyen és Kőszegen meghitt hangulatot teremtenek. A Sárvári Gyógyfürdő téli wellnessprogramjai és a Szentgotthárdi Termálfürdő tökéletesek a feltöltődéshez. A Kőszegi-hegység téli sétái csendes élményt nyújtanak.

Praktikus tanácsok utazáshoz

Miért válaszd Vas vármegyét?

Vas vármegye az Alpokalja és a történelmi várak kincsesládája, ahol Szombathely római öröksége, Kőszeg középkori bája, az Őrség hagyományai és Szentgotthárd barokk pompája egyedi élményeket kínál. Tervezd meg utazásodat, és fedezd fel Nyugat-Magyarország kincseit!


Oszd meg ezt az útvonaltervező weboldalt másokkal is, hogy ők is gyorsan és hatékonyan elérjék úti céljaikat, miközben támogatod ezt az ingyenes szolgáltatást!