Írország – térkép, útvonaltervezés és települések jegyzéke

Írország – információk az útvonaltervezéshez

Ide Magyarországról több országon át vezet az út, ezért a tervezésnél a távolság mellett a szakaszolás is számít. A legtöbbet megnyitott magyar vonatkozású útvonal a Budapest → Dublin szakasz (2 345,8 km, 23 óra 53 perc). Az országon belül 0 várospárhoz tartozik tárolt útvonal, határon átnyúlva pedig 85.

Fekvés

Nyugat-Európában, az Atlanti-óceánon fekvő Írország szigetének öthatodát foglalja el, Nagy-Britanniától nyugatra. Az Észak-Amerika és Észak-Európa közötti fő légi és tengeri útvonalak mentén stratégiai fekvésű. A lakosság több mint 40 százaléka Dublintól 100 kilométeren belül él.

Szárazföldi szomszédai: Egyesült Királyság (499 km). A szárazföldi határok együttes hossza 490 km. Tengerpartjának hossza 1 448 km.

Domborzat és tájak

Túlnyomórészt sík vagy enyhén hullámos belső síkság, amelyet zord dombok és alacsony hegyek vesznek körül; a nyugati parton tengeri sziklafalak húzódnak.

A legmagasabb pont 1 041 méter (Carrauntoohil), a legalacsonyabb 0 méter (Atlanti-óceán). Az átlagos tengerszint feletti magasság 118 méter. A viszonylag kis szintkülönbség miatt a menetidőt itt inkább a településeken való áthaladás és a csomópontok határozzák meg, nem az emelkedő.

Éghajlat

Mérsékelt óceáni éghajlat, amelyet az Észak-atlanti-áramlat módosít: enyhe tél, hűvös nyár, tartósan magas páratartalom; az idő nagyjából felében borult az ég.

Általános éghajlati jellemzés, nem előrejelzés — egyetlen adat nem írja le egy egész ország időjárását. Konkrét helyhez válassz települést az időjárás-térképen.

Írország nagyobb települései

Dublin az ország fővárosa; az ország lakossága a forrás szerint 5 233 461 fő (2024), területe 70 273 km².

• Dublin 592 713 fő
• Cork 222 333 fő
• Galway 83 456 fő
• Tallaght 81 022 fő
• Limerick 58 319 fő
• Lucan 57 550 fő
• Waterford 48 369 fő
• Clondalkin 47 938 fő
• Drogheda 40 956 fő
• Dún Dealgan 39 004 fő
• Navan 33 886 fő
• Blackrock 28 557 fő
• Douglas 26 883 fő
• Tralee 26 079 fő
• Carlow 24 272 fő
• Ennis 24 253 fő
• Dunleary 23 857 fő
• Port Laoise 23 494 fő
• Rathfarnham 23 276 fő
• Baile Átha Luain 22 869 fő
• Ashtown 22 740 fő
• Mullingar 22 667 fő
• Letterkenny 22 549 fő
• Kilkenny 22 179 fő

A településkártyákon a forrásban elérhető városi népesség szerepel. Az érték egyes országoknál agglomerációs lehatárolást is követhet.

Írország régiói

A régióoldalak a régió településeit és a rajtuk áthaladó útvonalakat fogják össze.

• South Dublin 7 település
• Cork megye 82 település
• Kildare 29 település
• Fingal 14 település
• Meath 24 település
• Dún Laoghaire-Rathdown 7 település
• Tipperary 35 település
• Wicklow 26 település
• Galway megye 35 település
• Wexford 27 település
• Waterford 15 település

Legtöbbet megnyitott útvonalak Írország érintésével

• Budapest → Dublin 2 345,8 km · 23 óra 53 perc
• Budapest → Galway 2 500,0 km · 28 óra 39 perc
• Budapest → Naas 2 330,3 km · 27 óra 1 perc
• Budapest → Tullow 2 390,2 km · 27 óra 39 perc
• Budapest → Dunboyne 2 311,6 km · 26 óra 46 perc
• Budapest → Loughrea 2 477,0 km · 28 óra 24 perc
• Budapest → Shannon 2 514,8 km · 28 óra 43 perc
• Budapest → Roscrea 2 429,1 km · 27 óra 56 perc
• Budapest → Blackrock 2 289,2 km · 26 óra 35 perc
• Budapest → Navan 2 340,8 km · 27 óra 3 perc

Nyelv és fizetőeszköz

Hivatalos nyelvek: angol, ír. A forrás által megadott arányok: ír 37,7%.

Az ország fizetőeszköze a euró (EUR).

Háttér

A modern ír állam az 1916-os húsvéti felkelésből eredezteti magát; az azt követő gerillaháború után, az 1921-es angol-ír szerződéssel jött létre az Ír Szabadállam, a sziget 32 megyéjéből hat az Egyesült Királyságnál maradt. Írország 1949-ben kiáltotta ki a köztársaságot. Az északír erőszakos időszakot, a Troublest az 1998-as belfasti, más néven nagypénteki megállapodás zárta le. Az ország 1973-ban csatlakozott az Európai Közösséghez, 1999-ben az euróövezethez, és katonai semlegességét azóta is fenntartja.