Izland – térkép, útvonaltervezés és települések jegyzéke

Főváros: Reykjavik · Fizetőeszköz: ISK · Időzóna: UTC+00:00

Izland elhelyezkedése · térkép: © OpenStreetMap közreműködők
Kerülendő
Mértékegység
Forgalmi modell

Izland térképe

Keress rá az ország bármelyik publikált településére, majd nyisd meg az adatlapját. A térkép teljes képernyőre nagyítható.

    A térkép betöltése…

    Izland – információk az útvonaltervezéshez

    Ide Magyarországról több országon át vezet az út, ezért a tervezésnél a távolság mellett a szakaszolás is számít. A legtöbbet megnyitott magyar vonatkozású útvonal a Budapest → Grindavík szakasz (4 765,9 km, 114 óra 30 perc). Az országon belül 0 várospárhoz tartozik tárolt útvonal, határon átnyúlva pedig 37.

    Fekvés

    Észak-Európában, a Grönlandi-tenger és az Atlanti-óceán között, az Egyesült Királyságtól északnyugatra fekvő sziget. Grönland és Európa között stratégiai fekvésű, és Európa legnyugatibb országa. Reykjavík a világ legészakibb fővárosa. Az országot nagyobb területen borítja gleccser, mint az európai kontinens egészét.

    Domborzat és tájak

    Túlnyomórészt fennsík, amelyet hegycsúcsok és jégmezők tagolnak; a partvonalat öblök és fjordok szabdalják fel.

    A legmagasabb pont 2 110 méter (Hvannadalshnúkur), a legalacsonyabb 0 méter (Atlanti-óceán). Az átlagos tengerszint feletti magasság 557 méter. A jelentős szintkülönbség a menetidőt is befolyásolja: a hegyi szakaszokon ugyanaz a távolság lényegesen lassabb, és télen a magasabban fekvő átkelők időszakosan lezárhatnak.

    Éghajlat

    Mérsékelt övi éghajlat, amelyet az Észak-atlanti-áramlat mérsékel; a tél enyhe és szeles, a nyár nyirkos és hűvös.

    Általános éghajlati jellemzés, nem előrejelzés — egyetlen adat nem írja le egy egész ország időjárását. Konkrét helyhez válassz települést az időjárás-térképen.

    Izland nagyobb települései

    Reykjavik az ország fővárosa; az ország lakossága a forrás szerint 364 036 fő (2024), területe 103 000 km².

    A településkártyákon a forrásban elérhető városi népesség szerepel. Az érték egyes országoknál agglomerációs lehatárolást is követhet.

    Legtöbbet megnyitott útvonalak Izland érintésével

    Nyelv és fizetőeszköz

    A forrás a következő nyelveket sorolja fel: izlandi, angol, lengyel, német.

    Az ország fizetőeszköze a izlandi korona (ISK).

    Háttér

    A 9. és 10. században norvég és kelta bevándorlók telepítették be; törvényhozó gyűlése, az Althingi 930-ban jött létre. Dánia 1874-ben korlátozott önkormányzatot, 1944-ben teljes függetlenséget adott. A 20. század második felében a halászat volt a gazdasági növekedés fő hajtóereje, majd az 1994-es európai gazdasági térségi csatlakozás után a gazdaság jelentősen diverzifikálódott. A 2008 utáni globális pénzügyi válság súlyosan érintette az országot; a forrás szerint a fellendülést elsősorban a turizmus és az építőipar hajtja.