Koszovó – térkép, útvonaltervezés és települések jegyzéke

Koszovó – információk az útvonaltervezéshez

Ide Magyarországról több országon át vezet az út, ezért a tervezésnél a távolság mellett a szakaszolás is számít. A legtöbbet megnyitott magyar vonatkozású útvonal a Budapest → Pristina szakasz (746,2 km, 8 óra 19 perc). Az országon belül 0 várospárhoz tartozik tárolt útvonal, határon átnyúlva pedig 38.

Fekvés

Délkelet-Európában, Szerbia és Észak-Macedónia között fekszik. A 41 kilométer hosszú Nerodimka folyó két ágra válik, és a két ág eltérő tengerbe jut: az északi ág a Sitnica, az Ibar, a Morava és a Duna közvetítésével a Fekete-tengerbe, a déli ág a Lepenac és a Vardar folyón át az Égei-tengerbe.

Szárazföldi szomszédai: Szerbia (366 km), Észak-Macedónia (160 km), Albánia (112 km), Montenegró (76 km). A szárazföldi határok együttes hossza 714 km. Az országnak nincs tengerpartja.

Domborzat és tájak

Sík, folyóvízi medence 400 és 700 méter közötti tengerszint feletti magasságban, amelyet 2000 és 2500 méter közötti magas hegyláncok vesznek körül.

A legmagasabb pont 2 656 méter (Gjeravica), a legalacsonyabb 297 méter (Fehér Drin). Az átlagos tengerszint feletti magasság 450 méter. A jelentős szintkülönbség a menetidőt is befolyásolja: a hegyi szakaszokon ugyanaz a távolság lényegesen lassabb, és télen a magasabban fekvő átkelők időszakosan lezárhatnak.

Éghajlat

Kontinentális légtömegek hatása alatt álló éghajlat: viszonylag hideg, havas tél, valamint forró, száraz nyár és ősz. A mediterrán és az alpesi hatás regionális eltéréseket okoz, a legtöbb csapadék október és december között hullik.

Általános éghajlati jellemzés, nem előrejelzés — egyetlen adat nem írja le egy egész ország időjárását. Konkrét helyhez válassz települést az időjárás-térképen.

Koszovó nagyobb települései

Pristina (Prishtine, Prishtina) az ország fővárosa; az ország lakossága a forrás szerint 1 977 093 fő (2024), területe 10 887 km².

• Prizren 220 128 fő
• Pristina 198 897 fő
• Ferizaj 108 610 fő
• Pejë 96 450 fő
• Gjakovë 94 556 fő
• Gjilan 90 178 fő
• Podujevë 88 499 fő
• Mitrovicë 85 360 fő
• Lipjan 77 605 fő
• Vushtrri 69 870 fő
• Suharekë 59 722 fő
• Gllogovc 58 531 fő
• Rahovec 56 208 fő
• Skenderaj 50 858 fő
• Viti 46 987 fő
• Fushë Kosovë 39 948 fő
• Istog 39 289 fő
• Klinë 38 496 fő
• Kamenicë 36 085 fő
• Dragash 34 827 fő
• Kaçanik 33 409 fő
• Shtime 27 324 fő
• Leposaviq 18 600 fő
• Zveçan 16 650 fő

A településkártyákon a forrásban elérhető városi népesség szerepel. Az érték egyes országoknál agglomerációs lehatárolást is követhet.

Koszovó régiói

A régióoldalak a régió településeit és a rajtuk áthaladó útvonalakat fogják össze.

• Prizren 32 település
• Ferizaj 14 település
• Gllogovc 13 település

Legtöbbet megnyitott útvonalak Koszovó érintésével

• Budapest → Pristina 746,2 km · 8 óra 19 perc
• Budapest → Gjilan 766,1 km · 7 óra 40 perc
• Budapest → Polac 733,9 km · 8 óra 39 perc
• Budapest → Sllovi 800,4 km · 8 óra 17 perc
• Budapest → Gjonaj 792,4 km · 9 óra 16 perc
• Budapest → Prizren 788,5 km · 9 óra 14 perc
• Budapest → Ferizaj 813,8 km · 8 óra 14 perc
• Budapest → Viti 802,5 km · 8 óra 3 perc
• Budapest → Junik 806,4 km · 9 óra 45 perc
• Budapest → Pozharan 798,5 km · 7 óra 56 perc

Nyelv és fizetőeszköz

Hivatalos nyelvek: albán, szerb. A forrás által megadott arányok (2011 becslés): albán 94,5%, bosnyák 1,7%, szerb 1,6%, török 1,1%.

Az ország fizetőeszköze a euró (EUR).

Háttér

Koszovó 1389 után került oszmán fennhatóság alá, a második világháború után pedig Szerbia autonóm tartománya lett a jugoszláv szövetségi államban. Autonómiáját 1989-ben vonták vissza. Az 1998-as szerb ellentámadás és a NATO 1999. márciusi hadművelete után a terület az ENSZ ideiglenes igazgatása alá került, majd 2008. február 17-én kikiáltotta függetlenségét. Szerbia ezt nem ismeri el; a két ország 2013-ban kezdett EU által közvetített párbeszédet a kapcsolatok rendezéséről. Koszovó 2022-ben nyújtotta be EU-tagsági kérelmét.