Bács-Kiskun megye települései és útvonalai
Magyarország · 109 település
· legnépesebb település: Kecskemét
Válaszd ki a települést a térképen vagy a listából, illetve tervezd meg közvetlenül az útvonalat. Minden távolság korábban kiszámított, ellenőrzött közúti útvonalból származik.
Bács-Kiskun megye térképe
Keress rá a megye bármelyik településére, majd nyisd meg az adatlapját. A térkép teljes képernyőre nagyítható.
Bács-Kiskun megye nagyobb települései
Kecskemét a megye legnépesebb települése; Budapestről 89,7 km, a becsült menetidő 55 perc.
Útvonalak Bács-Kiskun megye érintésével
Bács-Kiskun megye földrajza és közlekedése
Földrajzi adottságok
Bács-Kiskun megye, az Alföld szívében, a Duna és a Tisza folyók által ölelt síkságon terül el, centrális elhelyezkedése révén évszázadok óta kapocs a Dunántúl és a Tiszántúl között. Északon Pest, keleten Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád-Csanád megyék, délen a szerb és horvát országhatár, nyugaton pedig a Duna, valamint Baranya, Tolna és Fejér megyék határolják. Az ország legnagyobb területű megyéjeként a Duna–Tisza köze tranzitútvonalként is kulcsszerepet tölt be, összekötve Budapestet a Balkán-félsziget városaival.
A megye tájképét három markáns természetföldrajzi középtáj alakítja: a Duna-menti síkság, a Duna–Tisza közi síkvidék és a Bácskai-síkvidék. A Duna-menti síkság termékeny öntéstalajai kiválóan alkalmasak szántóföldi növénytermesztésre, a fűszerpaprika és a zöldpaprika termesztése különösen jellemző. Az évi 540–670 mm csapadék és a 1440–1490 napsütéses óra kedvező feltételeket teremt a mezőgazdaságnak, bár a keleti peremeken szikes gyepek színesítik a tájat, értékes természetvédelmi területekként. A Duna–Tisza közi síkvidék az ország legnagyobb összefüggő homokterülete, ahol futóhomokbuckák és vizes mélyedések váltják egymást. A gyenge termőképességű homoktalajok és a mindössze 500–550 mm évi csapadék ellenére a szőlő- és gyümölcstermesztés, különösen az alma, kajszi és őszibarack, virágzik, a szántóföldeken pedig rozs, tarlóburgonya és homoki bab terem. A Bácskai-síkvidék északi része homokos talajokkal és erdőkkel tarkított, ahol korai cseresznye termesztése jelentős, míg délen a középkötött csernozjom talajok minden szántóföldi növény számára ideálisak.
A megye kistájai – mint a Solti-sík, a Kalocsai-Sárköz, a Bugaci-homokhát vagy az Illancs – tovább gazdagítják a táj változatosságát. A tanyás településszerkezet, amely az Alföldön belül is Bács-Kiskunban a legelterjedtebb, különösen a Duna menti részek kivételével jellemzi a megyét. Az ország 280 tanyás településéből 62 itt található, ami a megye vidéki, mezőgazdasági jellegét hangsúlyozza. A Kiskunsági Nemzeti Park, amelynek területének kétharmada UNESCO Bioszféra Rezervátum, a Felső-Kiskunsági tavak, az Izsáki Kolon-tó és más vizes élőhelyek révén kiemelkedő természeti értékeket őriz, a Ramsari Egyezmény által is védve.
Közúti és vasúti megközelítés
Bács-Kiskun megye kiválóan megközelíthető az M5-ös autópályán keresztül, amely Budapestet köti össze a déli határral. Kecskemét az M5-ös mentén, körülbelül 85 km-re fekszik Budapesttől, így autóval alig egy óra alatt elérhető. Az M9-es és az 51-es, 52-es, 53-as, 54-es főutak a megye belső részeit szelik át, összekötve a kisebb településeket, például Baját, Kalocsát és Kiskunhalast. Az autópálya-matricáról érdemes előre gondoskodni, amit online is megvásárolhatsz.
Kecskemét és Baja vasútállomásai jól kapcsolódnak Budapesthez a MÁV vonalaival. A Volánbusz járatai a kisebb településeket is összekötik, például Kalocsát és Kiskunhalast. A menetrendeket érdemes előre ellenőrizni, különösen a vidéki buszok esetében.
A megközelítési leírás tájékoztató. A konkrét távolságot és becsült menetidőt a fenti tervezővel, illetve az egyes útvonaloldalakon ellenőrizheted.
Bács-Kiskun megye összes települése
Összesen 109 település. Szűrj névre, vagy nyisd ki a teljes jegyzéket.
Teljes településjegyzék megnyitása Jegyzék bezárása (109)
Nincs ilyen nevű település ebben a megyében.