Hajdú-Bihar megye települései és útvonalai
Magyarország · 82 település
· legnépesebb település: Debrecen
Válaszd ki a települést a térképen vagy a listából, illetve tervezd meg közvetlenül az útvonalat. Minden távolság korábban kiszámított, ellenőrzött közúti útvonalból származik.
Hajdú-Bihar megye térképe
Keress rá a megye bármelyik településére, majd nyisd meg az adatlapját. A térkép teljes képernyőre nagyítható.
Hajdú-Bihar megye nagyobb települései
Debrecen a megye legnépesebb települése; Budapestről 228,4 km, a becsült menetidő 1 óra 56 perc.
Útvonalak Hajdú-Bihar megye érintésével
Hajdú-Bihar megye földrajza és közlekedése
Földrajzi adottságok
Hajdú-Bihar megye, az Alföld keleti peremén, a Tiszántúl szívében terül el, az Észak-alföldi régió részeként, periférikus, mégis stratégiai elhelyezkedésével összekötve Nyugat-Európát Ukrajnával és Oroszországgal. Északon Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg, délen Békés, nyugaton Jász-Nagykun-Szolnok megyék, keleten pedig Románia határolja.
A megye felszínét az Alföld részeként négy középtáj – a Közép-Tisza-vidék, a Nyírség, a Hajdúság és a Berettyó–Körös-vidék – formálja, kistájaik, mint a Hortobágy, a Dél-Nyírség, a Hajdúhát vagy a Bihari-sík, egységesen sík karaktert kölcsönöznek. A legmagasabb pont alig éri el a 170,5 métert, a legalacsonyabb pedig 85 méter alatt van, így a megye szinte tökéletes síkság. Északkeleten a Nyírség homokbuckái, közepén a Hajdúság löszös hátai, nyugaton a Hortobágy végtelen pusztája, délen pedig a Berettyó–Körös-vidék ártéri síkságai adják a táj változatosságát.
Hajdú-Bihar éghajlata kontinentális, az Alföld egyik legszárazabb vidéke, különösen a Hortobágy déli része, ahol az évi csapadék alig éri el az 500 mm-t. A Hajdúságban 500–550 mm, a Dél-Nyírségben 600 mm körüli csapadék hullik, egyenetlen eloszlással, a legcsapadékosabb hónap a június (55–75 mm), a legszárazabb a január (25–35 mm). A napsütéses órák száma 2020–2150, az évi középhőmérséklet 10,5–11 °C, északról délre nőve. A hótakarós napok száma 30–40, ami országosan alacsony. A talajok főként réti és öntéstalajok, helyenként szolonyecek és homoktalajok, a Nyírségben vízigényesebb, a Hortobágyon szárazságtűrő növények termesztésére alkalmasak.
A megye vízrajza a Tisza vízgyűjtőjéhez kötődik, ám vízben szegény terület, számottevő bővizű folyója nincs. A Tisza csak az északnyugati határt érinti, délen a Berettyó és a Sebes-Körös folyik át rövid szakaszon. Az állóvizek – holtágak, holtmedrek és mesterséges tavak – változatos eredetűek, a horgászat és a vízi turizmus alapjai.
A Hortobágyi Nemzeti Park, a Hajdúsági és Bihari-sík tájvédelmi körzetek, valamint számos természetvédelmi terület, mint a Dévaványai Makkos-erdő vagy a szarvasi kunhalmok, a megye gazdag élővilágát őrzik, a Nyírség homoki tölgyeseitől a Hortobágy pusztai gyepeiig. A tanyás településszerkezet, különösen a Dél-Nyírségben és a Tisza mentén, az Alföld hagyományos életmódját tükrözi, míg a Hortobágy „külterületi” lakott helyei a pusztai lét egyedülálló lenyomatai.
Közúti és vasúti megközelítés
Hajdú-Bihar az M3-as és M35-ös autópályákon keresztül könnyen megközelíthető Budapestről (Debrecen kb. 230 km, 2,5 óra). A 4-es, 33-as, 42-es és 47-es főutak összekötik Debrecent Hajdúszoboszlóval, Hortobággyal és Berettyóújfaluval. Az autópálya-matricát érdemes előre megvásárolni online.
Debrecen vasútállomása a MÁV Budapest–Debrecen–Nyíregyháza vonalán fekszik, gyors összeköttetést biztosítva. Hajdúszoboszló, Hortobágy és Berettyóújfalu vonattal és busszal is elérhető, a Volánbusz járatai a kisebb településeket is összekötik. A menetrendeket érdemes előre ellenőrizni.
A megközelítési leírás tájékoztató. A konkrét távolságot és becsült menetidőt a fenti tervezővel, illetve az egyes útvonaloldalakon ellenőrizheted.
Hajdú-Bihar megye összes települése
Összesen 82 település. Szűrj névre, vagy nyisd ki a teljes jegyzéket.
Teljes településjegyzék megnyitása Jegyzék bezárása (82)
Nincs ilyen nevű település ebben a megyében.