Azerbajdzsán – térkép, útvonaltervezés és települések jegyzéke

Azerbajdzsán – információk az útvonaltervezéshez

Ide Magyarországról több országon át vezet az út, ezért a tervezésnél a távolság mellett a szakaszolás is számít. A legtöbbet megnyitott magyar vonatkozású útvonal a Budapest → Baku szakasz (3 528,0 km, 38 óra 48 perc). Az országon belül 0 várospárhoz tartozik tárolt útvonal, határon átnyúlva pedig 32.

Fekvés

Délnyugat-Ázsiában, a Kaszpi-tenger partján, Irán és Oroszország között fekszik; egy kisebb európai része a Kaukázustól északra található. A forrás szerint mind az ország fő területe, mind a Nahicseváni exklávé el van zárva a nyílt tengertől.

Szárazföldi szomszédai: Örményország (996 km), Irán (689 km), Grúzia (428 km), Oroszország (338 km), Törökország (17 km). A szárazföldi határok együttes hossza 2 468 km. Az országnak nincs tengerpartja.

Domborzat és tájak

Nagy kiterjedésű, sík Kura-Arasz-alföld, amelynek jelentős része a tengerszint alatt fekszik. Északon a Nagy-Kaukázus, nyugaton a Karabahi-hátság emelkedik. Baku az Abseron-félszigeten fekszik, amely a Kaszpi-tengerbe nyúlik.

A legmagasabb pont 4 466 méter, a legalacsonyabb -28 méter. Az átlagos tengerszint feletti magasság 384 méter. A jelentős szintkülönbség a menetidőt is befolyásolja: a hegyi szakaszokon ugyanaz a távolság lényegesen lassabb, és télen a magasabban fekvő átkelők időszakosan lezárhatnak.

Éghajlat

Száraz, félszáraz sztyeppéghajlat.

Általános éghajlati jellemzés, nem előrejelzés — egyetlen adat nem írja le egy egész ország időjárását. Konkrét helyhez válassz települést az időjárás-térképen.

Azerbajdzsán nagyobb települései

Baku (Baki, Baky) az ország fővárosa; az ország lakossága a forrás szerint 10 694 370 fő (2025), területe 86 600 km².

• Baku 2 300 500 fő
• Sumqayıt 341 200 fő
• Gəncə 331 400 fő
• Ağcabədi 136 000 fő
• Mingəçevir 106 100 fő
• Xırdalan 100 900 fő
• Naxçıvan 95 100 fő
• Şatrovka 87 400 fő
• Qaraçuxur 85 900 fő
• Hövsan 85 000 fő
• Bakıxanov 71 600 fő
• Şirvan 70 684 fő
• Şəki 68 360 fő
• Yevlax 59 036 fő
• M.Ə. Rəsulzadə 51 800 fő
• Lənkəran 51 300 fő
• Xankəndi 49 848 fő
• Biləcəri 45 008 fő
• Maştağa 43 700 fő
• Şəmkir 40 600 fő
• Xaçmaz 39 900 fő
• Şamaxı 39 600 fő
• Bərdə 38 500 fő
• Quba 38 100 fő

A településkártyákon a forrásban elérhető városi népesség szerepel. Az érték egyes országoknál agglomerációs lehatárolást is követhet.

Legtöbbet megnyitott útvonalak Azerbajdzsán érintésével

• Budapest → Baku 3 528,0 km · 38 óra 48 perc
• Budapest → Samux 3 179,7 km · 34 óra 46 perc
• Budapest → Qobustan 3 479,6 km · 38 óra 9 perc
• Budapest → Salyan 3 470,0 km · 38 óra 13 perc
• Budapest → Sahil 3 500,9 km · 38 óra 25 perc
• Budapest → Liman 3 499,4 km · 38 óra 6 perc
• Budapest → Türkan 3 567,5 km · 39 óra 18 perc
• Budapest → Qazyan 3 300,4 km · 36 óra 4 perc
• Budapest → Qusar 3 524,0 km · 39 óra 33 perc
• Budapest → Astara 3 443,5 km · 37 óra 23 perc

Nyelv és fizetőeszköz

A forrás által megadott arányok (2019 becslés): azeri 96,1%.

Az ország fizetőeszköze a Azerbaijani manats (AZN).

Háttér

Azerbajdzsán 1918 és 1920 között rövid ideig független volt, majd hét évtizedig a Szovjetunió része. 1988-tól Örményországgal háborúzott Hegyi-Karabahért; a 2020-as második konfliktus, majd a 2023 szeptemberi egynapos akció után a terület visszakerült azerbajdzsáni ellenőrzés alá, és az ottani örmény lakosság szinte teljes egészében Örményországba menekült.