Grúzia – térkép, útvonaltervezés és települések jegyzéke

Grúzia – információk az útvonaltervezéshez

Ide Magyarországról több országon át vezet az út, ezért a tervezésnél a távolság mellett a szakaszolás is számít. A legtöbbet megnyitott magyar vonatkozású útvonal a Budapest → Tbiliszi szakasz (2 953,4 km, 31 óra 47 perc). Az országon belül 0 várospárhoz tartozik tárolt útvonal, határon átnyúlva pedig 87.

Fekvés

Délnyugat-Ázsiában, a Fekete-tenger partján, Törökország és Oroszország között fekszik; egy keskeny sávja a Kaukázustól északra Európába nyúlik. A forrás megjegyzi, hogy Grúzia önmagát Európa részének tekinti, geopolitikailag pedig Európához, a Közel-Kelethez vagy mindkettőhöz sorolható. Az ország a Kaukázus jelentős részét és az azon átvezető útvonalakat ellenőrzi.

Szárazföldi szomszédai: Oroszország (894 km), Azerbajdzsán (428 km), Törökország (273 km), Örményország (219 km). A szárazföldi határok együttes hossza 1 814 km. Tengerpartjának hossza 310 km.

Domborzat és tájak

Nagyrészt hegyvidék: északon a Nagy-Kaukázus, délen a Kis-Kaukázus. Nyugaton a Kolhiszi-alföld nyílik a Fekete-tenger felé, keleten a Mtkvari folyó medencéje húzódik. A folyóvölgyek árterei és a Kolhiszi-alföld előhegyei termékeny talajúak.

A legmagasabb pont 5 193 méter, a legalacsonyabb 0 méter (Fekete-tenger). Az átlagos tengerszint feletti magasság 1 432 méter. A jelentős szintkülönbség a menetidőt is befolyásolja: a hegyi szakaszokon ugyanaz a távolság lényegesen lassabb, és télen a magasabban fekvő átkelők időszakosan lezárhatnak.

Éghajlat

Meleg és kellemes éghajlat; a Fekete-tenger partján mediterrán jellegű.

Általános éghajlati jellemzés, nem előrejelzés — egyetlen adat nem írja le egy egész ország időjárását. Konkrét helyhez válassz települést az időjárás-térképen.

Grúzia nagyobb települései

Tbiliszi az ország fővárosa; az ország lakossága a forrás szerint 4 900 961 fő (2024), területe 69 700 km².

• Tbiliszi 1 118 040 fő
• Batumi 169 095 fő
• Kutaisi 147 900 fő
• Rustavi 132 333 fő
• Sokhumi 64 441 fő
• Iormughanlo 51 000 fő
• Gori 44 524 fő
• Poti 41 500 fő
• Zugdidi 41 494 fő
• Tskhinvali 30 432 fő
• Kobuleti 27 546 fő
• Marneuli 24 928 fő
• Khashuri 24 601 fő
• Samtredia 22 201 fő
• Senaki 21 596 fő
• Zestaponi 20 548 fő
• Telavi 19 509 fő
• Chiatura 12 803 fő
• Kaspi 12 708 fő
• Borjomi 11 194 fő
• Sagarejo 10 871 fő
• Akhaltsikhe 10 153 fő
• Bolnisi 8 406 fő
• Akhalkalaki 8 295 fő

A településkártyákon a forrásban elérhető városi népesség szerepel. Az érték egyes országoknál agglomerációs lehatárolást is követhet.

Legtöbbet megnyitott útvonalak Grúzia érintésével

• Budapest → Tbiliszi 2 953,4 km · 31 óra 47 perc
• Budapest → Kutaisi 2 747,6 km · 29 óra 5 perc
• Budapest → Norio 2 961,2 km · 31 óra 49 perc
• Budapest → Vejini 3 059,3 km · 33 óra 8 perc
• Budapest → Tsqaltubo 2 743,3 km · 29 óra 8 perc
• Budapest → Makho 2 599,1 km · 27 óra 6 perc
• Budapest → Tsitelkhevi 2 758,5 km · 29 óra 11 perc
• Budapest → Gori 2 880,4 km · 30 óra 59 perc
• Budapest → Manavi 3 013,0 km · 32 óra 24 perc
• Budapest → Poti 2 667,3 km · 27 óra 58 perc

Nyelv és fizetőeszköz

Hivatalos nyelv: grúz. A forrás által megadott arányok (2014 becslés): grúz 87,6%, azeri 6,2%, örmény 3,9%, orosz 1,2%.

Az ország fizetőeszköze a laris (GEL).

Háttér

Grúzia a 19. században került az Orosz Birodalomhoz, 1918 és 1921 között rövid ideig független volt, majd 1921-ben a Szovjetunió része lett, és 1991-ben nyerte vissza függetlenségét. Oroszország támogatása Abházia és Dél-Oszétia szakadár régióinak 2008-ban ötnapos orosz-grúz konfliktushoz vezetett; orosz katonai erők azóta is jelen vannak ezekben a régiókban. Az ország 2022-ben nyújtotta be EU-tagsági kérelmét, és 2023 decemberében tagjelölt státuszt kapott; 2017 óta a grúz állampolgárok vízum nélkül utazhatnak a schengeni térségbe.